TE DEUM 2022

Idei tanévzáró istentiszteletünkön hálát adtunk mindenért, amit ebben a tanévben kaptunk az Úristentől.

Zsóri-Ments Orsolya lelkésznő a Lk 17,11-19 alapján a hálaadás szükségességéről beszélt, és el is készítettük közösen az iskola „hála-virágát”.

Mesterházy Balázs igazgató úr beszédében (ld. alább) arra hívta az iskola diákjait, hogy „legyünk olyanok, mint D”!

Tanulmányi és közösségi munkáért, valamint versenyeredményekért osztottunk jutalmakat.

Több mint iskola: TEKI!

_________________________________________________________________

Erős vár a mi Istenünk! Kedves Diákok! Kedves Kollégák!

Már mondtam többeteknek, bár nyilvános beszédben még nem (csak iskolai online felületen szerepelt), hogy gyerekkoromban sportriporter szerettem volna lenni.

10 évesen az 1986-os mexikói foci-világbajnokság volt az első, amelynek rengeteg adatát tudtam, a győztes argentinok kezdőcsapatát ma is fel tudom sorolni.

Aztán 12 évesen a szöuli olimpiáról tudtam mindenféle adatot, és követtem a különböző sportágakat, és sportújságokból kivágott fotókat, tabellákat ragasztottam a tudja hányadik spirálfüzetembe.

Ekkor és ezért kezdtem el angolul is tanulni. Mert éreztem azt, hogy a hobbimért kell tenni valamit. Hogy szeretek valamit csinálni, és hogy abban még jobb legyek, azért tennem is kell.

Két dolog miatt használom ezt a kezdőképet. Az egyik a magyar labdarúgó válogatott tegnap esti történelmi győzelme Anglia ellen, hiszen arra valóban nehéz szavakat találni, csak szuperlatívuszokban lehet róla szólni – még miniszterelnökünk is úgy nyilatkozott, hogy most kell tudni szerénynek maradni.

A másik ok pedig az, hogy szeretném Nektek is elmondani, kedves diákok, hogy ha van egy hobbitok, azért lehet tenni. Ha szerettek valamit szenvedélyesen, azért lehet lépéseket tenni, hogy aztán még jobbak legyetek benne. Aztán ki tudja, hogy mi lesz a végeredmény, hiszen látjátok, végül belőlem sem lett sportriporter, csupán egy sportszerető bölcsész, de nyelvtanulásom elindulásával kinyíltak a lehetőségek előttem.

Ezt a képet szeretném idehozni Nektek is a tanévzárás, a hálaadó Te Deumunk alkalmával. Azt, hogy legyetek szenvedélyesek valamiben, és a folyamat során talán azt is megmutatja Nektek az Úristen, hogy merre is van a Ti utatok.

Az idei tanévben még jelen volt az előző tanéveinket még jobban meghatározó Covid-járvány, és november elejétől február végéig 4 teljes hónapon maszkban jártunk az iskolában, de végig jelenléti oktatásban tudtunk lenni. Ebben a tanévben is nagyon sok eseményt tudhatunk magunk mögött, ezeknek egy szűk keresztmetszetét láthattuk az előző képsorokban. Hadd idézzek szóban is néhányat:

  • Büszkék vagyunk szakmai vizsgát tett tanulóinkra, és együtt örülünk a sikeres érettségi vizsgát tett diákjainkkal.
  • Örülünk a Harangtorony Szálló beindult működésének és tangazdasági épületünk elindult felújításának, és az ott folyó egyre bővülő színvonalas munkának.
  • 217 diákkal kezdtük az évet, 211 fővel fejezzük be.
  • Hálásak vagyunk beiskolázási eredményeinkért: jövőre újra 250 körül lesz diáklétszámunk, a nyári időszakban még szeretettel fogadunk jelentkezőket a rendkívüli felvételi eljárásban.
  • Örülünk, hogy beindult a gimnáziumi közgyűlés, és voltak megvalósult projektek is.
  • Hálásak vagy a Határtalanul program kirándulásáért és a két lengyelországi tanulmányútért is.

Visszatérve a kezdőképhez: a sportriporter azt közvetíti, amit lát. Azt adja tovább, amit megtapasztal. Ellátja a nézőt információval, összefüggésekre való rámutatással, vagy éppen segíti abban a folyamatban, hogy kialakítson egy képet saját magában az éppen folyó eseményről. Aztán interjúkat készít, hogy még többet megtudjon az adott személyről vagy rendezvényről, és ezeket a tartalmakat is megossza a hallgatókkal/nézőkkel.

Hiszem, hogy oktató kollégáimmal és minden iskolai munkatársammal azon vagyunk, hogy ez történjen az oktatás nevű folyamatban is. Többcélú, szakképző intézményként is az a fő célunk, hogy mindenki megtalálja a maga célját, és hogy abban kiteljesedhessen. Ez a célunk a gimnazistáinkkal, és a már saját szakmájukat megtalálókkal egyaránt. Hogy – jó sportriporter módjára – elmondjuk nekik az összefüggéseket, rámutassuk az előzményekre és következményekre, láttassuk azt, hogy ezt jó csinálni. Jó érzés teljesíteni a kötelességünket, és még jobb érzés, amikor azon túlmutató dolgot is meg tudunk tenni.

Záróképként éppen egy olyan iskolatársatok példáját szeretném idehozni, aki túlment a kötelességén. Nevezzük őt D-nek. Az egyik ágazati alapvizsgán egyik diáktársatok majdnem megfutamodott, és nem akart volna nekiállni a feladatnak. Ekkor a vizsgabizottságból többen biztatták, hogy dehogynem, meg tudod csinálni, kíváncsiak vagyunk arra, amit – ha minimálisan is, de – összeraktál, stb. Én is kérdeztem, hogy hogyan tudunk a legjobban segíteni? Egyikre sem érkezett válasz, úgy tűnt, hogy nem látjuk a feladat bemutatását. Ekkor D felállt, és immár nemcsak szóban támogatta osztálytársát, hanem szó szerint felállította, kikísérte a tábla elé, és végig ott állt mögött, miközben ő – végülis – beszélt. Ehelyütt is szeretném megköszönni azt, hogy D ezt így magától tette, mert ez az a karakter, amilyenné nevelni szeretnénk Benneteket. Arra, hogy felismerjük, ha valakinek nem az autoritástól jövő segítségre van szüksége, hanem a kortársi segítségre. Arra, amikor felismerjük azt, hogy valaki még nem tart ott, ahol tarthatna, de jelenlétemmel biztosíthatom támogatásomról.

Hiszem, hogy D-re mindig lehet számítani. Nemcsak főzésben és kosárlabdában, barátságban és zenehallgatásban, hanem a rászoruló társ támogatásában is. (Köszönjük, DD!) Azt remélem, hogy a következő tanévben is több ilyen D-vel találkozhatunk majd. Olyanokkal, akik nem nevetnek a másik sikertelenségén, hanem felteszik a kérdést, hogyan segíthetek? Olyanokkal, akik nem elbliccelni akarják a minimális feladatokat is, hanem azt a lehető legjobb módon szeretnék teljesíteni, mert megértik, hogy ettől lesznek teljesebb emberek. Olyanokkal, akik nem hamis igazolásokkal szeretnék kitömni osztályfőnökük fiókját, hanem felismerik, hogy az igazságot szólva és lelkiismeretükre hallgatva is előre juthatnak az életben. Olyanokkal, akik nem folyamatosan kifogásokat keresnek, és a másikat hibáztatják, hanem felteszik azt a kérdést is, hogy én mit hibázhattam és hol a saját felelősségem.

Olyanokkal, mint D. Ezt az üzenetet szeretném itthagyni Nektek nyárra, kedves Diákok és Kollégák, hogy legyünk olyanok, mint D!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Erős vár a mi Istenünk: MB

Hirdetések a végén:

  • két hátralévő vizsga még: 10T/vend alapvizsga + 13K érettségi
  • nyári egészségügyi alkalmassági ügyintézések: TÜDŐSZŰRŐ
  • ügyeleti napok a nyáron: 6/28, 7/19, 8/9
  • beiratkozás: 6/22 – gimnázium és technikum
  • beiratkozás: 6/23 – szakképző iskola, 12K és 13A
  • javítóvizsgák: augusztus 24. szerda (szaktanárok + Classroom)
  • tanévzáró értekezlet: 6/24 (nyugdíjba vonuló kollégáktól is búcsú)
  • kollégiumi tanévkezdésről információ a honlapon / kérjük, ne feledkezzenek meg a tartozások rendezéséről sem!
  • 11A-sok: nyári gyakorlati képzőhelyeket keressék meg!
  • nyárra jó pihenést, feltöltődést kívánunk mindenkinek!

Ezzel a 2021/22-es tanévet bezárom!